, fn. tt. pisztoly-t. tb. ~ok, harm. szr. ~a. A puskánál rövidebb, s a mordálynál hosszabb lőfegyver, melyet egy kézben tartva sütnek el. A lovasságnál van divatban. Pisztolyt tölteni, elsütni. Pisztolyra kihívni valakit. Pisztolylyal lelőni a fecskét. Az európai nyelvekben általán divatozó, idegen eredetü szó, olaszul: pistola, ángolul: pistol, németül: Pistole, francziául: pistole, pistolet, stb.; törökül is pisztul. Némelyek szerént a latin pistíllum vagy fistula névtől; mások szerént a hellen: πατασσω igétől; ismét mások szerént Pistoja nevü olasz várostól.