, (pissz-ěg-et) gyak. önh. m. pisszěget-tem, ~tél, ~ětt, par. pisszěgess. Köz szokás szerént am. pisszeg; de szabatosan véve, pisszeg, egyszerü állapotot jelent, ,piaszeget pedig kifejezi azon cselekvést is, mely amaz állapotot eléhozza; különösebben kipisszeget, lepisszeget, összetett szókban midőn áth. jelentése van. Így különböznek: csattog csattogat, pattog pattogat, s több mások. Csattog az ostor, midőn a kocsis csattogatja. Pattog a kukoricza, midőn a tűz pattogatja. Pisszeg a hangszerv, midőn az ember pisszegeti. Azonban ezeket, és az ilyeneket a szokás nagyobb határozottság végett miveltetőkkel fejezi ki: csattogtat, pattogtat; sőt pisszegtet már más általi piszegetést jelent.