, hangutánzó gyök, magashangu származékokkal, melyből t. i. 1) pisze, piszi, 2) piszeg és ennek további származékai erednek. Utóbbi jelentésében valamivel gyöngébb, mint a kettőztetett sziszegésü pissz v. piszsz. Ha ez alakban főnevül használjuk, tárgyesete: pisz-t, többese: ~ěk, s jelent pisszenést.
"Az alatt nincs egy pisz, paripa sem horkol."
Buda halála, (Arany J.).