, (pis-ol-og-ás) fn. tt. pislogás-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. Álmos, vagy hamis, alattomos, vagy szemkóros hunyorgás. Továbbá, a tűznek, világítónak állapota, midőn lángjai le-lehúnynak, s mintegy alunni készülnek. Gyertyának, mécsnek homályos pislogása.