, mn. tt. piri-t. 1) Am. kicsi, pirinyó, pirinkó, parányi; még inkább kicsinezve: pirike. Megvan különösebben, a p meglágyultával, csiri-biri ikerszóban is. 2) Kis csirke. Piri piri! v. pirike pirike! így hívják elé a csirkéket, tyúkokat Háromszéken. (Kriza J.). 3) Némely összetételekben jelent cziczomát, czifrát, mint pirimókos, piripáré talán vagy a piros vagy a pipere szókból módosulva.