, (pill-an-og-ó) mn. és fn. tt. pillangó-t. 1) Fénynyel ragyogó, szemeket kápráztató. Pillangó kövek, érczek, érmek. 2) Fényes lemezke, karikácska, melyet diszül, czifraságul ruhákra, öltönyökre, stb. akgatnak. Szabó D. szerént máskép pillantyú. 3) Fényes szárnyu, tarka, csillogó lepke, vagy széles ért. mindenféle lepke; a székelyeknél máskép: pillány (Kriza J.); néhutt: pillók. Elemzésére nézve l. PILLANG.