, (pocs-k-ol-ó-d-ik) belsz. m. pocskolód-tam, ~tál, ~ott. 1) Holmi pocsban, lőtyében, sárban vízben maga magát bemocskolja, belocsolja, lustositja. Pocskolódnak a tócsában ugráló gyermekek. 2) Átv. másokat csunya, mocskos szókkal gyaláz, és viszont gyaláztatik. Pocskolódnak az összeveszett kofák.