, fn. tt. pityeré-t. Emberganajt jelentő tájszó. Gyöke talán a büdösre, utálatosra vonatkozó pih, phi, pfi, piha indulatszókhoz rokonítható, mintha volna pityelő, pityele, azaz büdöslő, bideslő, bűzölő, bízelő. Idősb Mándy P. szerént Zarándban am. burgonya, a midőn gyöke ,pityóka gyökével azonos.