, PIHESĚDIK, (pih-ěs-ěd-ik) k. m. pihěsěd-tem, tél, ~ětt. 1) Midőn a pelyhet jelentő pih gyöktől ered, am. pelyhesedik, pelyhessé leszen, pl. pihesedik a madárfi, a suhancz ifjú; pihesednek tavaszszal a nyárfák; ,pihe törzstől: pihésědik. 2) Midőn gyöke a lélekzetre vonatkozó pih, am. rövid, akadozó lélekzetüvé leszen.