, (pénz-telen) mn. tt. pénztelen-t, tb. ~ěk. Pénznek szükében levő; pénzhiányban szenvedő; miben pénz nincsen. Pénztelen koldús. Pénztelen gazda. Pénztelen erszény, tárcza. A halról szólva, amelynek pikkelye nincsen. Határozóként am. pénz nélkül, pénz szűkében, pénztelenül. Máskép: pénzetlen.