Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

PIHENŐ, (1), (pih-en-ő) mn. tt. pihenő-t. 1) Aki vagy ami pihen. Pihenő munkások, barmok. 2) Ami pihenésre van szánva, rendelve, vagy arra alkalmas. Pihenő idő, óra. Nyáron jó pihenő helyet nyújt a fa árnyéka. Főnevül használva am. pihenés.

"Két nap pihenő volt a Mátra vadának.“

Buda halála, (Arany J.).