, (pězs-ěg-ő) mn. és fn. tt. pězsgő-t, tb. ~k. Általán, ami pezseg, vagy pezsegni szokott. Pezsgő must, pezsgő vér, pezsgő hangyák, férgek. Pezsgő por, melyet ha valamely híg testbe pl. vízbe vagy borba tesznek, ezt pezsgésbe hozza. Különösen, mint önálló fn. jelent sajátságos módon készített bort, melynek tulajdonsága a rendkivüli pezsgés, és sajátnemü, inyeket csiklándozó izletesség. Franczia pezsgő, magyar pezsgő.