, fn. tt. pěrsěly-t, tb. ~ěk, harm. szr. ~e. Gömbölyűbb ajakkal: pörsöly, tájdivatosan: pěssěly, pössöly. Bádog-, bőr- vagy más lemezből való edény, melybe holmi adakozási pénzeket gyűjteni szoktak. Templomi persely (néhutt: néma pénztartó v. csak: néma), szegények, kolduló barátok perselye. Kórházi persely. Házról házra hordozni a perselyt. A hajósoknál cső, majd vájt majd egyéb bevésés, melybe valamely köldök, csap, vagy peczek jár. (Büchse. Kenessey A.). Különösen a kerékagy belső oldalára alkalmazott vaslemez; továbbá a molnároknál így neveztetik a malomkő vasa. (Szabó D. Molnár Albertnél: subscus ferrea). Valószinüleg az idegen bursa, börse szókból alakult; ezek eredete pedig a görög βυρσα (= bőr) szóban keresendő, melynek első része egészen öszveüt a magyar bőr szóval.