, fn. tt. peszter-t, tb. ~ěk. Késforma rövid kard, másképen: koszperd, gúnyosan: gyikleső, milyet hajdan a diszöltözékhez kötöttek a németeket utánzó uraink. Sándor István szerént, sebészek kése. Idegen eredetünek látszik. Az alsószász Mest am. a német Messer. A görögben pedig μιστυλλω am. darabokra vagdalom. Egyébiránt a görög μιστυλλω egyezik hangban is a magyar metsz szóval, valamint a német Messer is, úgyhogy Kaltschmidt szótára a német Messer szót a magyar metszőkés szóval is rokonítja (hibásan irja metszőker-nek).