, (per-me-t v. per-m-et) fn. tt. permet-ět. Igen apró szemekben hulló eső. Néhutt: permete és permeteg. Törzsöke vagy a székely perme, melyhez a t hang vagy te szótag toldalékul járult; így lett a szuszma, duzma szókból szuszmati, duzmati; vagy talán csak perm, mint a régieknél szerelm, (honnan: szerelm-et-ěs), hatalm, oltalm, stb. l. PERME.