, (pěr-ěg-ěl-ő-d-ik) belsz. m. pěrgělőd-tem, ~tél, ~ött. 1) Lágy tüzön lassan-lassan pirosodva megsül. Pergelődik a bográcsos hús, a káposzta, a lábasban pirított csusza. 2) Valamely testnek szőre, haja, héja, bőre a tűzhöz közel érvén megég, megvörösödik. A forró kemenczéhez ért ruha megpergelődik. Hangváltozattal: pěrkělődik, pörgölődik, pörkölődik, porzsolódik. Legrokonabb hozzá, s csak némi árnyéklatban különbözik tőle pěrzsělődik.