, (per-intézet) ösz. fn. A pereknek, a régibb törvénykezésben különös czímeiknek kellett lenniök, hogy illetősége, azaz valamely biróság elé tartozása és eljárási formája megállapittathassék, az ilyen czímet hívták, perczím-nek v. perintézet-nek, perösvény-nek, v. perút-nak, pl. új v. régi öröködés, nagyobb v. kisebb hatalmaskodás, eladásbeli jogsérelem, előintés elmulasztása stb.