v. OZSONNA, fn. tt. ozsonná-t. Azon eledel, melyet valaki ebéd és vacsora közti időben vesz magához. Mátyusföldén: harmadebéd. Pápa vidékén: lóránt. Eredetére nézve, ha a magyarból származtatni szabad, talán osonó, azaz futó, rövid; mint szokták mondani: futó ebéd; egyébiránt az itteni köznépi német Jausen megfelelne neki, de a melyet sem Adelung, sem Heyse, sem Mozin szótárai nem említnek. Gyarmathy Sámuel szerént oroszul: ozsina, uzsin, lengyelül: juzina, dalmátul: uxina; tehát a szláv nyelvek tulajdonának látszik.