, (osz-t-ály-os) mn. tt. osztályos-t, v. ~at, tb. ~ak. Különösen oly személyről mondjuk, kinek bizonyos jószághoz, nevezetesen örökséghez másod vagy többed magával birtoklási joga van. Osztályos atyafiak. Használtatik főnévül is, s ekkor tárgyesete: osztályost, és többese: osztályosok.