, fn. tt. oszporá-t. Török ezüst pénz, körülbelül egy polturát érő. Erdélyben is kelendő volt a XVI-dik század közepe táján. Az új görögben aspros fehéret jelent; magában a törökben inkább akdse v. ahdse (a Müncheni codexben akcsa), melynek gyöke ak szintén am. fejér. A székelyeknél maiglan am. papi bér, melyet a hivek fizetnek. Ez értelemben talán am. a hellen προσϕορα, mely ajándékfélét jelent.