, (o-tt-an) ih. l. OTT. Kettőztetve: ottan-ottan am. helylyel-közzel, itt-ott, néha-néha. Ottan-ottan jót is cselekszik. Ottan-ottan elmegy a templomba. Ottan-ottan aláhengeredik. (Pázmán Préd. 1079. l.). Néha, kivált a régieknél am. legottan, tüstént, mindjárt. "Csak választ várok, ottan kész vagyok az kegyelmed parancsolatja szerént számot vetni vele. Levél 1547-ből (Szalay Ág. 400 m. l.). "Egybemenének az két vitézek nagy eréssen, es Béla úgy öklelé (döfé), hogy ottan leesék az feldre, ő kedég csak meg sem mozdúla. Carthausi névtelen.
"Örek állat, rothadatlan,
Mindenható, haláltalan
Ennek enged mind nap, mind hód
S ottan teszik ők ha mit mond.
Katalin verses legendája.
"A te szódat, Uram, mihelyen meghallhatja,
Ottan szent nevedet mint atyját úgy kiáltja.
B. Balassa Bálint a XVI. században.
,Ottogyan alakjában: "Es ottogyan Istennek angyala jelenék menyországból. Régi magyar Passio. ,Ottanag alakban:
"Mintegy lassú szellő olyan zúgást halla,
Szép hat fejér hattyú, ottanag leszálla.
Árgirus. (Görgei Albert a XVI. században).