, fn. és mn. tt. osztrák-ot. 1) Mint népnevezet am. a szoros ért. vett Osztrákország lakosa, különböztetésül más németföldi tartományok lakosaitól, milyenek a bajorok, szászok, tiroliak stb. 2) Osztrákországot és lakosait illető, azokhoz tartozó, azokra vonatkozó stb. Osztrák törvények; osztrák borok. Máskép: ausztriai. A német ,Osterreich szóból módosult. Rövidítve o., pl. 10 forint o. é. (= osztrák értékben).