, (nyu-ít-ék-ony) mn. tt. nyujtékony-t, v. ~at, tb. ~ak. Amit belső természeténél fogva nyujtani lehet, milyenek a szivos, inas, ideges, rugalmas testek; ellentéte: mereven, törékeny. Az érczek nyujtékony testek. Az arany igen, nyujtékony. V. ö. NYUJT. Különbözik: nyulékony.