, (nyil-al-ás) fn. nyilalás-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. 1) Nyillal való lövés, sebzés, szurás. 2) Átv. testben érzett szurás, szegezés. Nyilalásban, oldalnyilalásban, fognyilalásban szenvedni. Ez inkább nyilallás. 3) Rúd vagy dorong, illetőleg nyél általi fölemelés. V. ö. NYILAL.