, v: ~TISZTITÓ, (nyelv-tisztító) ösz. fn. 1) Eszköz, mely az emberi nyelven lerakodott nyálkát levakarja, lehúzza. 2) Személy, ki arra törekszik, hogy valamely nyelvből az idegen szókat és szólásmódokat kiküszöbölje, s helyettök vagy anyaiakat használjon, vagy helyes szóalkotással újakat képezzen.