, (nyel-v-ész) fn. tt. nyelvész-t, tb. ~ěk, harm. szr. ~e. Személy, ki egy vagy több nyelvvel tudományosan foglalkodik, nevezetesen ki rendszeres nyelvtani ismereteket gyüjt, ki a nyelvek eredetét, elemeit vizsgálja, azokat öszvehasonlítja, stb. (Philologus).