, (nyef-ěg), önh. m. nyefěg-tem, ~tél, ~ětt. Mondják kényes, siró gyermekről, midőn nyef nyef-féle hangon jelenti ki nem tetszését, fájdalmát, panaszát. Hangváltozattal: nyafog, nyifeg, nyifog. Továbbá am. értelmetlen orrhangon nyög ki valamit, honnan nyefe v. nyifa am. orron beszélő.