, (nyál-az) áth. m. nyálaz-tam, ~tál, ~ott, par. ~z. Nyállal nedvesít, beken, bemocskít valamit. Fonáskor megnyálazni a szöszt. A tűbe öltött czérnát megnyálazni. A csiga benyálazza a fát, melyre mész. A hizelgő kutya benyálazza az urának a kezét. Ebnek add, ha megnyálaztad. (Km.).