, (nyáj-beli) ösz. mn. Nyájból való, nem magányosan, nem különösen járó, élő. Nyájbeli juhok. Azon nyájbeli am. egy nyájból való; különösen, emberekre alkalmazva, am. egy osztálybeli, egy életsorsu, pl. az egy hitvalláson vagy egy lelki pásztor alatt levő hivek egy nyájbeliek.