, (nyom-od) áth. m. nyomod-tam, ~tál, ~ott. A székelyeknél valamint a régieknél is am. nyomkod. "Igen kegyetlenül egyszersmind reá omolnak vala, és igen keményen nyomodván megnyomorítják vala. (Régi magyar Passio. Toldy F. kiadása 88. l.). "Kit az sok ló mind benyomodott. Levél 1557-ből (Szalay Ágoston 400 m. l.). V. ö. MEGNYOMOD.