, NYUZÁR, (nyú-z-ár) fn. tt. nyúzár-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a, v. ~ja. 1) Gyepmester, ki a dögöket nyúzza; s gúnyosan, ügyetlen hentes, mészáros, ki a húst inkább nyiszálja, marczangolja, mint vágja. 2) Átv. személy, ki másokat fosztogat, zsarol, sarczol; húzavona ember. Ti szegények nyuzárai. Némely vendéglősök valódi nyuzárok. 3) Szabó D. szerént annyi is, mint nyuzga.