, NYUJTÓZIK, (nyu-ít-ó-z-ik) belsz. m. nyujtóz-tam, ~tál, ~ott, par. nyujtózzál. Mondják emberről, v. más állatról, midőn inait, tagjait kifeszíti, s általán egész testét mintegy hosszabbá teszi. Ágyban, pamlagon, padon nyujtózni. Hosszu ülés, fáradság után nyujtózni. Csömörbajtól, vagy más betegségtől nyujtózni. Addig nyujtózzál, meddig a takaród ér. (Km.). Nyujtózva nem keresik a kenyeret. (Km.).