, NYÚGASZTAL, (nyug-asz-t-al) gyak. áth. m. nyugasztal-t. A munkában elfáradtat, vagy fájdalmas kedélyüt folytonosan nyugtatja, szenvedéseitől mentegeti. Nyugasztalni a szomorodott szivüeket, a reményteleneket, a félékenyeket.
"Szulimán Harsánhoz már érkezett vala,
Harmad nap táborát ott megnyugasztalá.
Gr. Zrinyi Miklós.
Különösen mondják megholtakról. Isten nyugasztalja őt, igen jó ember volt. Ezen igében az al képző folytonosságot, gyakorlatot jelent, mint a vigasztal, marasztal, engesztel, továbbá az álldogal, járdogal, iddogal, eddegel, mendegel stb. igékben.