, NYIRETLEN, (nyír-et-len) mn. tt. nyíretlen-t, tb. ~ěk. Aminek szálait, kiálló részeit, széleit ollóval el nem metszették; szőrös, gyapjas, bozontos, gubanczos, ágasbogas. Nyiretlen hajat, szakált viselni. Nyiretlen posztó. Nyiretlen juhok, bárányok. Nyiretlen fasorok, kerítések, sövények. Határozóként am. nyiretlenül.