, (nyösz-ör-ög) gyak. önh. m. nyöszörög-tem, ~tél, v. nyöszörgöt-tem, ~öttél, ~ött, v. nyöszörg-tem, ~tél; par. ~j, v. nyöszörgj; htn. nyöszörög-ni, v. ~eni, v. nyöszörg-ni. ,Nyösz-féle rekedt torokhangon nyögdel, mint a midőn valaki vagy valami alszik, vagy álmodik és száját zárva tartván csak úgy magában nyög valamit; kintól gyötretve is sokszor ily fájdalmas hangokat hallat a szenvedő emberi vagy oktalan állati lény. V. ö. NYÖSZÖG.