, v. NYOMATTYÚ, (nyom-aty-ú) fn. tt. nyomatyú-t. Általán eszköz, mely által valamit előbbre, vagy hátrább, alább, vagy fölebb, általán ide-oda lehet nyomni, péld. a zárnak, kilincsnek, puskakakasnak nyomatyúja. Különösebben a gépészetben vizet fölfelé nyomó eszköz, mely különbözik a szivattyútól. Elemezve nyomató, mint a pergetyű, fergetyű, csengetyű szók; eredetileg, pergető, fergető, csengető.