, (nyom-an-ty-ú) fn. tt. nyomantyú-t, tb. ~k. A pattantyú s több ily szók hasonlatára képzett új kifejezés; jelenti a zongora s orgonaféle hangszerek billentyűjét. Valamint a pattantyú, billentyű eredetileg, s elemezve, pattantó, billentő; hasonlóan a nyomantyú elemezve nyomantó, a nyomant (kicsinyezve nyomint) törzsöktől.