, (nyer-ěg-el), áth. m. nyergel-t. A hátas állatra nyerget köt, hogy ülni, vagy valami terhet szállítani lehessen rajta. Megnyergelni a vadászparipát. Használják önhatólag is tárgyesetes viszonynév nélkül. Trombitaszóra minden legény nyergeljen. Nyergeljetek, azután lóra! Átv. ért. megnyergelte urát a feleség, am. föltette a süveget (Szabó D.).