, (nagy-ít-ott) mn. tt. nagyított-at. Széles ért. amit nagygyá tettek. Különösen átv. ért. túlzott, valóságnál több, terjedelmesebb, tetemesebb. Nagyitott ára valaminek. Nagyított kár, nagyított elbeszélése valamely eseménynek. Nagyított győzelem, veszteség.