, (nő-testvér) ösz. fn. Nőnemen levő testvér, ki, ha nálunk idősebb, néne, ha fiatalabb, húg a neve. Midőn egyről van szó, szabatosabb a nén és húg. Ha általán szólunk, a nőtestvér áll helyén. Nőtestvéreim elutaztak, és pedig néném Szegedre, húgom Debreczenbe. Rövidebben: nővér, mi a magyar nyelvszokással nem ellenkezik, mert a magyar, kit igen szeret, vagy kihez nagy szeretetből akar szólani, azt édes véré-nek nevezi.