, (latin eredete, novus [am. új] szótól) fn. tt. novellát. 1) Költői kisebbszerü elbeszélés neme, mely nem annyira a tárgynak fontossága, mint meglepő ujdonsága, vagy kalandszerűsége átal érdekel, s főleg némi idötőltő mulattatás a czélja. 2) Jelent általán ujdonságot, és 3) különösebben újabb törvényrendeleteket; így neveztettek különösen Justinián újabb törvényei.