, (nő-ék) ösz. fn. Általán mindenféle drágaságok, cziczomák, csecsebecsék, melyeket a nők szépítő, kellető, vonzó szerekül magukra vesznek, öltözékeikre alkalmaznak, pl. gyöngyök, hajtűk, karpereczek, fodrok, szalagok stb. Átv. ért. lelki tulajdonság, mely a nőket mindenek fölött diszesíti. A szűz szemérem egyik legszebb nőék. V. ö. ÉK, (2).