, (nevet-ség-ěs) mn. tt. nevetségěs-t, v. ~et, tb. ~ek. Furcsasága által nevetésre Indító, kigúnyolni, kicsúfolni való; akin vagy amin szükségképen nevetni kell. Nevetséges bohózatok. Nevetséges ember. Nevetséges dolog azt hinni, hogy.... Ne tedd magadat nevetségessé. Némely ember előtt a komoly dolog is nevetségesnek látszik.