, (ni-ez-és) fn. tt. nézés-t, tb. ~ěk, harm. szr. ~e. 1) Cselekvés, midőn valaki bizonyos tárgyra vagy irányban néz. Valamint a néz, hasonlóan a nézés többféle öszvetételekben divatozik: elnézés, kinézés, megnézés, fölnézés, lenézés, alánézés, visszanézés, általnézés. V. ö. NÉZ. 2) Azon mód, vagyis arczkifejezés, melylyel valaki nézni szokott. Mogorva, haragos, vidám nézés. Nézéséből látni, hogy nem, jó ember. Micsoda nézés ez!