, (ne-v-el-vény) fn. tt. nevelvény-t, tb. ~ěk, harm. szr. ~e. Körülbelül egyjelentésü a nevendék szóval, csakhogy amaz inkább növényekre és oktalan állatokra, emez személyekre vonatkozik. A virágok a kertésznek nevelvényei. E nevelőnek sok nevendéke van.