, v. ~GYÜLÉS, (nép-gyűlés) ösz. fn. Szoros ért. alkotmányos és szabad köztársasági álladalmakban a népnek öszvejövetele, hogy némely közügyek fölött együttesen értekezzenek, tervezzenek, indítványokat tegyenek, követeket válaszszanak stb. E kifejezésnek tehát polgárzati szinezete van, s különbözik tőle a szélesb értelmü népgyülekezet, mely jelenthet akármely végre öszvetódult népsokaságot.