, (něm-z-et-ség v. něm-z-ěttség) fn. tt. němzetség-ět. Bizonyos törzsatyától származott ivadékok öszvesége. A ,nemzetség szélesebb értelmü, mint a ,család, amannak a latin genus, gens, generatio, emennek a familia felel meg. A nemzetség magában foglalja az egy tőről eredt rokoncsaládokat mindöszvesen, pl. a Zichy nemzetség minden Vázsonkői Zichyt, az Eszterházy nemzetség minden Galánthai Eszterházyt. Innen: nemzetségi czimer, mely mindenkit illet, ki ugyanazon nemes törzsatyától származott. Ha e két szót: nemzet és nemzetség, szoros nyelvhasonlat szerént értelmezzük, úgy a nemzet szükebb, a nemzetség szélesebb értelemmel birna, mert a ség ság az alapszónak jelentését sokasítja, pl. népségi am. nép sokasága, több népek öszvesége; hegység, erdőség, völgység több hegyek, erdők, völgyek együtt véve; katonaság, papság, polgárság, több katona, pap, polgár stb., tehát nemzetség annyi volna, mint több nemzetből álló sokaság. De észre kell venni egyrészről, hogy a nemzet betüszerinti értelme nem natio, hanem prosapia, genus, honnan nemzetség am. complexus universae prosapiae; hogy a nemzet a szélesebb natio jelentését is fölvette, azt egyedül a kivételes nyelvszokásnak tulajdoníthatni; másrészről, nemzetség tulajdonképen: nemzettség, azaz a nemzettek összesége, kiket t. i. egy törzsök nemzett közvetlenül vagy közvetve.