, NĚMĚSIT (něm-ěs-ít) áth. m. nemesít-ětt, par. ~s, htn. ~ni v. ~eni. 1) Nemesemberré tesz valakit, nemesi czímerrel, névvel, jogokkal felruház. Igekötővel: megnemesít. 2) Átv. valamit a maga nemében jeles, kitünő tulajdonságuvá tesz, képez. Nemesíteni az erkölcsöket. Lovakat, juhokat, gyümölcsfákat, virágokat nemesíteni. V. ö. NĚMĚS.