v. ~SZÓCSKA, (něm-szó v. ~szócska) ösz. fn. Azon nyelvekben, melyek a főneveket nemek szerént megkülönböztetik, oly szócska, mely egyrészről névmutató (articulus), másrészről az illető főnévnek nemét határozza meg, mint a hellenben ο, η, το, a németben der, die das, a francziában le, la stb. A magyarnak nincs sajátlagos nemszócskája, hanem általában névmutatója (az v. a). Ugyanez áll némely más nyelvekről is, pl. az ángolról. Némely másoknak pedig, pl. a latinnak, töröktatárnak stb. névmutatójuk sincsen.