, (něm-ěs) mn. és fn. Mint mn. tárgyesete: něměs-t v. ~et, többese: ~ek. Mint fn. tárgyesete: něměs-t, többese: ~ěk. Általános értelemben a megszámlálhatlan szaporodások között bizonyos, mintegy kiváló nemből való, melynek vagy kinek eredete nem homályos, nem bizonytalan, hanem oly kitünő, hogy az megkülönböztetést, emlékezetben tartást igényel, tehát jeles eredetü, nem közönséges származásu. Innen érthetők következő jelentései 1) Széles ért. állatokra és növényekre vonatkozva, a maga osztályában kitünő, jeles, becses nemü. A ló nemes állat. Nemes juhok. Nemes gyümölcsök. Nemes borok. Az ásványországi testekre nézve, nemes érczek, ú. m. arany, ezüst, platina; de a jeles nemü kövek magyaros szólással inkább drágák. 2) Emberről mint polgári társaság tagjáról szólva, oly személy, ki a társadalom többi tagjai fölött különös előnyökkel és szabadalmakkal bir, s több hasonlókkal együtt az illető társadalomnak fensőbb osztályát képezi, s nemességére, kivált a mult időkben, sokat tartott. "A nemes vér, a mit fogad, megtartja. (Mikes Kelemen törökországi levelei). Magyar értelemben nemesnek mondják, ki vagy királyi adomány, vagy nemeslevél által emeltetett ezen osztályba, valamint ennek törvényes utódai, és örökösei, különbözvén tőle mint alantabb állók, a szabadosok, városi polgárok, és régen úgynevezett jobbágyok. Ezek neve máskép: országos nemes, különböztetésül az úgynevezett egyházi nemesektől, kik valamely főpapnak hűbérnökei. Jelen értelemben vett ,nemes szónak alapját is valamely jeles polgári erény, úgymint, vitézség, fejedelem iránti hűség, stb. teszi. Hogy eredetileg a nemesség földadamánynyal járt, oda mutat a közmondás is: Nemesember volna, de a fazekasok elhordták a földét. Tót nyelven csakugyan zeman a zem (föld) gyöktől am. földes. Sarkalatos jogokra nézve az országos nemesek mind egyenlők, de külső állapotra vagy rangra, vagyonra stb. különbözők, honnan ez ily osztályozások: főnemesek, kastélyos nemesek, kurta nemesek, bocskoros nemesek, jobbágy nemesek, kik jobbágytelken laktak, félnemesek, kik nemtelen atyától s nemes anyától születtek, s ennek nemes birtokát öröklötték (agilis). Mint melléknév oly főnevekhez csatoltatik melyek születési nemességre vonatkoznak. Nemes eredet, származat. Nemes vérből, nemes ágyból született. Nemes, nemzetes és vitézlő urak. 3) Átv. ért. erkölcsi jeles tulajdonságu, mind gondolkozásra, mind cselekvésre nézve; továbbá ily tulajdonságok jeleit magán viselő. Nemes szívü, nemes lelkü, nemes gondolkozásu ember. Nemes tett. Nemes büszkeség. Nemes magaviselet, nemes indulat, nemes érzés. "Gondolataink jutalma érzésünkben fekszik. Minden valóban nagy gondolat nemes érzésekhez vezet. (B. Eötvös József). Nemes irásmód, ellentéte: aljas, pórias. Nemes arcz. Nemes vonások, nemes idomú képek, képszobrok. V. ö. NĚM, fn.